Alapiskola - Základná škola, Nagymagyar - Zlaté Klasy

A nagymagyari Alapiskola rövid története

Nincsen pontos adatunk arról, hogy pontosan mikor keletkezett az első iskola községünkben. Ha hinni lehet a szájhagyománynak, akkor már II. Béla királyunk idejében apácazárda volt Nagymagyaron, s az apácák oktató-nevelő munkát is folytattak . A hagyományos értelemben vett oktatás azonban csak évszázadokkal később indulhatott meg. Mária Terézia királynő 1777-ben kiadott oktatási rendelete kötelezővé tette az iskolalátogatást 6-tól 12 éves korig.
A 19. század első felében Zichy Ferenc gróf adományozott épületet a nagymagyari katolikus felekezeti iskolának. Ez az épület már nincs meg, a múltban lebontották.
1901-ben a katolikus népiskola új épületet kapott a templommal szemben. Az épület még ma is áll, de napjainkban más célt szolgál.
Az 1920-as trianoni döntés után Nagymagyar Csehszlovákiához került, majd a falut 1938 őszén visszacsatolták Magyarországhoz. Az iskolában a tanítás egészen a második világháború végéig folyamatos volt. A front közeledtével azonban a tanítást beszüntették.
1945-ben Nagymagyar az újjáalakuló Csehszlovákia része lett. A kor csehszlovák nacionalista politikája, a kassai kormányprogram és Beneš köztársasági elnök dekrétumai az egész országban megszüntették a magyar nyelvű oktatást. A felekezeti iskolákat államosították, és Nagymagyaron ekkor csak szlovák nyelvű iskolát engedélyeztek.
A magyar nyelvű oktatás csak évekkel később, 1949. szeptember 1-jén indulhatott meg. A magyar elemi iskola Walner Oszkár igazgatósága alatt nyitotta meg kapuit. Walner Oszkár 1951-ben bekövetkezett halála után a magyar és a szlovák tanítási nyelvű alapiskola közös igazgatásúvá vált, a közös igazgató Leffler Lajos lett.
Később a megüresedett kismagyari kastélyba költöztették át a magyar felső tagozatot. Az 1-5. évfolyam továbbra is Nagymagyaron maradt külön igazgatóság alatt. Szemere Ilona, Kovács Péter és Varga Ferenc igazgatók váltották itt egymást.
1962. szeptember 7. egyik mérföldköve a nagymagyari magyar nyelvű oktatás történetének. Ekkor adták át azt a 14 tantermes iskolát, amelynek építését bő egy évvel korábban kezdték meg (ez a mai iskolánk épülete). És ekkor alakult meg a Magyar Tanítási Nyelvű Alapfokú Kilencéves Alapiskola. Az összes tanterem megtelt, 407 tanulóval kezdődött meg az oktatás az új épületben. Az addig Kismagyaron tanuló évfolyamok is itt kaptak helyet. Az iskola igazgatója Bohus Ferenc, igazgatóhelyettese pedig Kerekes Jenő lett. Az indulást követő évben épült meg a tornaterem, az iskolai ebédlő és a konyha.
A következő években újabb osztálytermekre lett szükség, ezért az iskola udvarán három tantermet építettek. Egy műhelytermet is kialakítottak. Külön épületben kapott helyet a napközi otthon, amely a főépülettel folyosóval lett összekötve. Kialakították a futball- és az atlétikai pályát is.
A kilencéves alapképzést a 70-es években nyolcévesre változtatták. Az ezredfordulón azonban visszaállították a kilencéves alapfokú képzést.
A rendszerváltást követően 1990-től Dávid László lett az iskola igazgatója, aki ezt a tisztséget csaknem negyed századon keresztül töltötte be. Igazgatóhelyettesként hosszú éveken át Nagy Mária segítette a munkáját. Az iskola neve Nagymagyari Magyar Tannyelvű Alapiskolára, majd Alapiskolára változott.
2014 .  szeptemberétől az iskola új igazgatója Dudás Tímea.
Az utóbbi években az iskola jelentős felújításon, csinosításon ment keresztül. Az iskola tanárai igyekeznek a diákjainknak színvonalas oktatást nyújtani, amelyet a tanulmányi versenyeken elért sok járási, kerületi, sőt időnként országos győzelem vagy előkelő helyezés is bizonyít.

(Bohus Ferenc írása alapján)